„Elemi részecskék és kölcsönhatásaik” változatai közötti eltérés
(→Mai képünk az anyagról) |
(→Kvarkok) |
||
93. sor: | 93. sor: | ||
==Kvarkok== | ==Kvarkok== | ||
Barionszámuk <math>q = \frac{1}{3}</math>, az antikvarkoké <math>\overline{q} = - \frac{1}{3}</math>. A kvarkok hat "ízben" (flavour) vannak jelen a természetben. | Barionszámuk <math>q = \frac{1}{3}</math>, az antikvarkoké <math>\overline{q} = - \frac{1}{3}</math>. A kvarkok hat "ízben" (flavour) vannak jelen a természetben. | ||
− | + | {| border="1" | |
+ | |- | ||
+ | | || <math>\frac{Q}{|e|}</math> || típus | ||
+ | |- | ||
+ | | részecske || <math>\frac{2}{3}</math> || u (up), c (charm), t (top) | ||
+ | |- | ||
+ | | részecske || <math>- \frac{1}{3}</math> || d (down), s (strange), b (bottom) | ||
+ | |- | ||
+ | | antirészecske || <math>- \frac{2}{3}</math> || <math>\overline{u}</math>, <math>\overline{c}</math>, <math>\overline{t}</math> | ||
+ | |- | ||
+ | | antirészecske || <math>\frac{1}{2}</math> || <math>\overline{d}</math>, <math>\overline{s}</math>, <math>\overline{b}</math> | ||
+ | |- | ||
+ | |} | ||
A lap jelenlegi, 2009. szeptember 26., 18:22-kori változata
Tartalomjegyzék
A részecskefizika egységrendszere
<toggledisplay>
Compton-hullámhossz:[KÉNE MAGYARÁZAT!!!]
Átlagos élettartam:
,
Részecskék tömege: eV, MeV, GeV stb. ().
,
</toggledisplay>
Részecskeosztályozás és kölcsönhatások
Elemi részecske:[1] Az elérhető legnagyobb energiákon sincs belső szerkezet. [2]
Az elemi részecskék jellemzői
- m (nyugalmi tömeg)[3]
- s (spin)
- töltések [RÉSZLETEZENDŐ!!!]
- mágneses momentum
XX. század elején az elemi részecskék az elektron, proton, foton(), neutrínó (
). Aztán felfedezték a
reakciót, ami a gyenge kölcsönhatás egyik jó példája.
Mai képünk az anyagról
osztály | jelölés | spin | töltés |
kvarkok | q | ![]() |
![]() |
leptonok | l | ![]() |
![]() |
Kölcsönhatások közvetítése
név | közvetítő bozonok (egész spin) | közvetítő részecske tömege | hatótávolsága |
gravitációs | ![]() | ||
elektromágneses | foton (![]() |
0 | ![]() |
gyenge | ![]() |
![]() |
rövid (![]() |
erős | gluon (![]() |
0 ("bezárás") | rövid (![]() |
Pauli-elv
A részecskékre igaz a Pauli-elv (hu en), azaz:
- Azonos fermionok aszimmetrikus,
- azonos bozonok szimmetrikus hullámfüggvényt valósítanak meg.
A hullámfüggvény szorzatalkú, egy térbeli rész és egy spint tartalmazó rész szorzataként írható fel: .
A térbeli rész a relatív koordinátáktól függ: [5]
Felcserélésnél: és
Minthogy fermionok esetén a hullámfüggvénynek aszimmetrikusnak, bozonok esetén pedig szimmetrikusnak kell lennie, ezen típusú részecskék esetén és
értékére a következő lehetőségek adódnak:
típus | ![]() |
![]() |
fermionok | aszimmetrikus | szimmetrikus |
szimmetrikus | aszimmetrikus | |
bozonok | szimmmetrikus | szimmetrikus |
aszimmetrikus | aszimmetrikus |
Példa
<toggledisplay>
A fenti bomlás azért nem valósulhat meg, mivel a
1-es spinű, a
pedig 0-s spinű, és mindkettő bozon.
770 MeV,
130 MeV.
Mivel az impulzusmomentum a jelen folyamat esetén megmarad, és a kiindulásnál , ezért
-nek kell lennie (és mivel
-nak nincs, csak a pályaimpulzusmomentumból lehet, viszont a Pauli-elv nem engedi, hogy a
pályaimpulzusmomentuma 1 legyen).
Mivel a fentiek a jobb oldalon nem azonos részecskék. </toggledisplay>
Antirészecskék: a tömeg és a spin ugyanaz, a töltése pedig -1-szeres, például: (elektron) -
(pozitron),
(proton) -
(antiproton).
Kvarkok
Barionszámuk , az antikvarkoké
. A kvarkok hat "ízben" (flavour) vannak jelen a természetben.
![]() |
típus | |
részecske | ![]() |
u (up), c (charm), t (top) |
részecske | ![]() |
d (down), s (strange), b (bottom) |
antirészecske | ![]() |
![]() ![]() ![]() |
antirészecske | ![]() |
![]() ![]() ![]() |
- ↑ Ritkán, de használják a szubnukleáris részecske elnevezést is. Szubnukleáris részecske: ami az atomokban nem található meg.
- ↑ Ez természetesen időfüggő. Száz éve még eleminek gondolt részecskékről kiderült, hogy nem azok, nagyobb energiájú gyorsítókban végzett kísérletek során.
- ↑ A tanár úr kiemelte, hogy jelen előadásban a mozgási tömeget, mint fogalmat nem használja, minden további tömeg nyugalmi tömegnek értendő.
- ↑ Szabad kvarkot még nem figyeltek meg és a jelenlegi elméletek szerint nem is lehet.
- ↑ Itt felírtunk valamit arról, hogy
, de az mire is vonatkozott pontosan? Aki tudja, javítsa ki legyen szíves.