„Mintázat 4.óra” változatai közötti eltérés

Innen: TételWiki
(Rayleigh-Taylor instabilitás)
(Rayleigh-Bénard instabilitás)
96. sor: 96. sor:
 
== Termikus instabilitások ==
 
== Termikus instabilitások ==
 
=== Rayleigh-Bénard instabilitás ===
 
=== Rayleigh-Bénard instabilitás ===
 +
 +
(Ide tartozik G. Ahlers 2003-as cikke)
 +
 +
Egy alulról fűtött vízszintes folyadékrétegben egy kritikus hőmérséklet-gradiens felett konvekciós mintázat alakul ki, mert a melegebb folyadék sűrűsége egy kicsit kisebb. Ez a mintázat lehet hengeres vagy hexagonális cellákból álló. Ez az instabilitás lehet stabil, létrejöhet másodlagos instabilitás, vagy előfordulhat kaotikus áramlás is.
 +
 +
Az istabilitási küszöböt jeléző paraméter a Rayleigh szám:
 +
 +
<math>R=\frac{\alpha gd^3\Delta T}{\kappa \nu}</math>
 +
 +
ahol <math>\alpha</math> a hőtágulás együttható, <math>g</math> a gravitációs gyorsulás, <math>d</math> a rétegvastagság, <math>\Delta T</math> a hőmérséklet-különbség, <math>\kappa</math> a hődiffúziós állandó és <math>\nu</math> a kinematikai viszkozitás.
 +
 +
Az instabilitási küszöb értéke <math>R_c=1708</math>, a leggyorsabban növő módus <math>k_c=3,117</math>.
 +
 +
Ebben a rendszerben másodlagos instabilitások is megfigyelhetők. Létezik egy olyan hullámszám-Reyleigh szám tartomány, ahol a hengeres áramlás stabil, ez a Busse-balloon. Ezen kívül léphetnek fel másodlagos instabilitások. Ennek jellemzésére érdemes bevezetni a Prandtl számot:
 +
 +
<math>Pr = \frac{\nu}{\kappa}</math>
 +
 +
Abban az esetben, ha <math>Pr < 3</math> a Busse-balloon is kisebb.
 +
 +
A stacionárius hengeres mintázat periodicitását a rétegvastagság határozza meg.
 +
 
=== Bénard-Marangoni instabilitás ===
 
=== Bénard-Marangoni instabilitás ===
  

A lap 2011. december 20., 12:22-kori változata

Bevezető

Használt jelölések:

g: gravitációs gyorsulás

\rho: sűrűség

\sigma: felületi feszültség

\nu: kinematikai viszkozitás

a: tipikus méret

U: sebesség

Folyadékdinamikát leíró fontos paraméterek, fogalmak

Reynold-szám (pl. lamináris-turbulens átmenet jellemzése áramlásoknál):

Re=\frac{Ua}{\nu} (inercia/viszkozitás)

Froude-szám (a Mach-szám folyadékdinamikai megfelelője):

Fr=\frac{U^2}{ga} (inercia/gravitáció)

Eötvös- vagy Bond- szám (cseppek, kapillárisok leírása):

Eo=\frac{\rho ga^2}{\sigma} (gravitáció/görbület)

a kapilláris hossz:

l_c=\sqrt{\frac{\sigma}{\rho g}}

Weber szám (két folyadék határfelületén lezajló jelenségek jellemzésére):

We=\frac{\rho U^2a}{\sigma} (inercia/görbület)

Kapilláris szám (porózus anyagba folyadékot préselünk):

Ca=\frac{\rho \nu U}{\sigma} (viszkozitás/görbület)


Konvektív az az instabilitás, ahol a perturbáció egy áramlási vonal mentén előrehaladva erősödik fel, de a keletkezés helyén nem, abszolút instabilitás esetén az áramlás nem tudja elmosni a zajt, helyben erősödik fel, általában globálisan megfigyelhető.

Perturbációszámítás dióhéjban

Mivel az előadáson az hangzott el, hogy csak a fő lépéseket kell tudni, ezért ezeket próbáltam meg kivonatolni:

Ha van egy egyensúlyi rendszerünk, akkor egy tetszőleges változóra (legyen ez most u) arra rárakhatunk egy időben le- vagy felcsengő, térben periódikus perturbációt:

u'=u+\tilde{u}

\tilde{u} = \varepsilon e^{\omega t+ikr}

Egy változó megperturbálása más változók perturbációját is maga után vonhatja (pl. a felület megváltoztatása okozhat nyomásváltozást), itt feltételezzük, hogy a perturbációk hasonló alakúak. Majd ezt behelyettesítjük a rendszert leíró diffegyenletekbe, csak a lineáris tagokat hagyjuk meg, ez meghatároz egy \omega(k) függvényt. Ezek után megnézzük, hogy milyen k értékek esetén kapunk pozitív \omega-t. Ezek közül is az a módus fogja dominálni a kapott mintázatot, amelyik a legnagyobb mértékben nő fel, ezt pedig deriválással könnyen meghatározhatjuk.

Ha kevés lenne, amit ide leírtam, feltételnül egészítsétek ki!!!

Határfelületi instabilitások

Plateau-Rayleigh instabilitás

Faraday instabilitás

Kelvin-Helmholtz instabilitás

Rayleigh-Taylor instabilitás

(Ide tartozik D. Sharp, Physica D-ben megjelent cikke)

Ez az instabilitás abban az esetben jön létre, amikor egy kisebb sűrűségű folyadék fölé egy nagyobb sűrűségűt rétegzünk (pl. a plafonon száradó festék, illetve forgó rendszerben történhet hasonló instabilitás). Itt egy fonots paraméter, a sűrűségkontraszt, vagy Atwood szám:

A=\frac{\rho_H-\rho_L}{\rho_H+\rho_L}

ahol \rho_H a sűrűbb, \rho_L a ritkább anyag sűrűsége. Egy k hullámhosszú harmónikus perturbáció amplitúdóját a következő egyenlet írja le:

\ddot{\eta}(t)=\alpha^2(k)\cdot \eta(t)

ahol a növekedési ráta:

\alpha^2(k)=G\left(\frac{\rho_H-\rho_L}{\rho_H+\rho_L}\right)k-\left(\frac{\sigma}{\rho_H+\rho_L}\right)k^3

Itt G a felületre merőleges gyorsulás. A felületi feszültség simító hatása miatt egy kiritkus \lambda_c hullámhossznál rövidebb perturbációk elhalnak, mert \alpha^2(k) negatív lesz:

\sqrt{\frac{\sigma}{G(\rho_H-\rho_L)}}

A \frac{\partial\alpha(k)}{\partial k}=0 feltételből pedig megkapjuk a leggyorsabban növő módust:

\lambda_{max}=\sqrt{3}\lambda_c

Ehhez hasonló a Richtmyer-Meshkov instabilitás, amikor egy lökéshullám halad át a határfelületen.

Printer instabilitás

Áramlási instabilitások

Taylor-Couette instabilitás

Termikus instabilitások

Rayleigh-Bénard instabilitás

(Ide tartozik G. Ahlers 2003-as cikke)

Egy alulról fűtött vízszintes folyadékrétegben egy kritikus hőmérséklet-gradiens felett konvekciós mintázat alakul ki, mert a melegebb folyadék sűrűsége egy kicsit kisebb. Ez a mintázat lehet hengeres vagy hexagonális cellákból álló. Ez az instabilitás lehet stabil, létrejöhet másodlagos instabilitás, vagy előfordulhat kaotikus áramlás is.

Az istabilitási küszöböt jeléző paraméter a Rayleigh szám:

R=\frac{\alpha gd^3\Delta T}{\kappa \nu}

ahol \alpha a hőtágulás együttható, g a gravitációs gyorsulás, d a rétegvastagság, \Delta T a hőmérséklet-különbség, \kappa a hődiffúziós állandó és \nu a kinematikai viszkozitás.

Az instabilitási küszöb értéke R_c=1708, a leggyorsabban növő módus k_c=3,117.

Ebben a rendszerben másodlagos instabilitások is megfigyelhetők. Létezik egy olyan hullámszám-Reyleigh szám tartomány, ahol a hengeres áramlás stabil, ez a Busse-balloon. Ezen kívül léphetnek fel másodlagos instabilitások. Ennek jellemzésére érdemes bevezetni a Prandtl számot:

Pr = \frac{\nu}{\kappa}

Abban az esetben, ha Pr < 3 a Busse-balloon is kisebb.

A stacionárius hengeres mintázat periodicitását a rétegvastagság határozza meg.

Bénard-Marangoni instabilitás

Nem-newtoni folyadékok

<<<Vissza az óra nyitólapjára

Hivatkozások