„Véletlen gráfok generálása, tulajdonságai” változatai közötti eltérés

Innen: TételWiki
(Klaszterezettség)
(Erdős-Rényi gráf)
17. sor: 17. sor:
  
 
*N csúcsból áll  
 
*N csúcsból áll  
*Minden két csúcs között p valószínűséggel él  
+
*Minden két csúcs között p valószínűséggel él
 +
 
 +
===Tulajdonságok===
 +
 
 
*Csúcsok növelésével exponenciálisan nő a kapcsolatszám
 
*Csúcsok növelésével exponenciálisan nő a kapcsolatszám
*Kisvilág tulajdonság, ha összefüggő. Szinte mindig összefüggő, mivel az óriáskomponens gyorsan kialakul, <math>p \sim \frac{1}{N} + \epsilon</math>. Az egyes komponenseken belül is kisvilág tulajdonság.
+
*Kisvilág tulajdonság, ha összefüggő. Szinte mindig összefüggő, mivel az óriáskomponens gyorsan kialakul, <math>p \sim \frac{1}{N} + \epsilon</math>. Az egyes komponenseken belül is kisvilág tulajdonság
 +
*Klaszterezettsége: <math>p=\frac{z}{N-1}</math>, ahol z az átlagos fokszám, N pedig az összes csúcs száma
  
 
==Watts-Strogratz gráf==
 
==Watts-Strogratz gráf==

A lap 2011. június 8., 17:02-kori változata

Rengeteg mindent fel lehet írni gráf alakban: internetes honlapok, szociális hálók, metabolikus folyamatok, szerzőségi hálók, tápláléklánc, körfolyamatok a fizikában és a biológiában, linux kernel stb.

Alapfogalmak

  • Egy gráf csúcsokból és élekből áll (lehet egy vagy több él két csúcs között, lehet a gráf irányított/irányítatlan, súlyozott/súlyozatlan).
  • Gráf reprezentációja: mutatókkal, él-listákkal, vagy összekötöttségi mátrixokkal.
  • Csúcs fokszáma: ahány él csatlakozik (fut be, vagy megy ki) a csúcshoz.
  • Fokszám-eloszlás: egy gráf teljes fokszám-gyakoriság diagramja.

Kisvilág tulajdonság

Legyen a gráf összes csúcsának száma N. Két tetszőleges csúcs közötti legrövidebb út: legkevesebb csúcs érintésével. Legrövidebb utak átlagos hossza: l.

Kisvilág tulajdonság: l \approx log(N)

Erdős-Rényi gráf

  • N csúcsból áll
  • Minden két csúcs között p valószínűséggel él

Tulajdonságok

  • Csúcsok növelésével exponenciálisan nő a kapcsolatszám
  • Kisvilág tulajdonság, ha összefüggő. Szinte mindig összefüggő, mivel az óriáskomponens gyorsan kialakul, p \sim \frac{1}{N} + \epsilon. Az egyes komponenseken belül is kisvilág tulajdonság
  • Klaszterezettsége: p=\frac{z}{N-1}, ahol z az átlagos fokszám, N pedig az összes csúcs száma

Watts-Strogratz gráf

A "kisvilág" modell, tetszőleges D dimenzióban megvalósítható.

  • N csúcs, kiinduláskor rendezett rács, szabályos k-szomszédság
  • Két módszer: "átdrótozás" (rewiring), vagy "levágások" (shortcuts). Előbbinél a meglévő éleket helyezzük át, utóbbinál új éleket vezetünk be két csúcs között - mindkét esetben p valószínűséggel tesszük ezt minden csúcspárra
  • Az átlagos legrövidebb út hamarabb csökken, mint a klaszterezettség, egyszerre kisvilág és klaszterezett

Barabási-Albert gráf

Preferenciális csatolás (preferential attachment) modell.

  • M db kezdőcsúcs tetszőlegesen összekötve
  • Minden lépésben egy új csúcs, E db éllel
  • Véletlenszerű, hogy melyik csúcshoz csatlakoznak az új élek, de a meglévő csúcsok fokszáma alapján preferencia: p(n) = \frac{d(n)}{\sum_{i=1}^N d(i)}, ahol d(n) az n-edik csúcs fokszáma

Tulajdonságai

  • A fokszámeloszlás hatványfüggvényt követ
  • Kisvilág
  • NEM klaszterezett

Robosztusság

Más néven ellenállóság véletlen hibákkal, vagy támadásokkal szemben.

Miért fontos? Robosztus számítógép-hálózatok, fajok védelme, járvány-védelem, információ-terjedés elleni "védelem" stb.

Klaszterezettség

A klaszterezettségi együttható azt mondja meg, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy egy adott csúcs szomszédai egymással is szomszédok.